HORGÁSZAT

 
A horgászat egy ősi formája a táplálékszerzésnek, mely (horgász-)bot, zsinór és horog segítségével történik, és célja egy hal kifogása, zsákmányolása egy adott vízterületből. A horgászat célja a XXI. században már nem főleg a táplálékszerzés (ún. húshorgászat), hanem sokkal inkább a kikapcsolódás a természetben. Ezentúl a horgászat egy elismert sportág, és a horgászok számos országos és nemzetközi bajnokság keretében mérettetik meg magukat.


Definíció

A horgászatot az 1997. évi XLI. törvény határozza meg: a halászati vízterületen a halnak horgászeszközzel (készséggel) vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb, emelőhálóval való fogása..
A készség nemzetközi normák szerint legalább egy horgászbotot és egy horgot foglal magában, melyet egy zsinór köt össze egymással. Különösen a bot használata különbözteti meg a horgászatot a halászok ősidők óta alkalmazott horgos halfogási módszerektől.


A horgászat feltételei, engedélyek

Mivel a horgászat során a köztulajdonból a hal magántulajdonba kerül, a horgászatot a halászatról és horgászatról szóló törvény szabályozza. E törvény szerint a horgászatra jogosító okmányok a következők:
Állami horgászjegy
Az állami halászjegyet vagy horgászjegyet a horgászegyesületek (a magyar állam megbízásában) egy évre - díj fizetése ellenében - adják ki. Állami horgászjegyet az a horgász kaphat, aki már letette a horgászvizsgát és nem követett el horgászati szabálysértést. Az állami horgászjegy díja 1000 Ft. 14 év alattiaknak és 70 év fölöttieknek viszont nem kell fizetni a díjat.


Területi engedély

A területi engedélyt egy adott vízterület hasznosítója (horgászegyesületek, cégek, magánszemélyek, önkormányzatok stb.) adhat ki, aki rendelkezik a vízterület halászati jogával. A területi engedély csak állami horgászjeggyel rendelkező horgásztársnak adható ki.


Fogási napló

Minden horgásznak, aki rendelkezik állami horgászjeggyel, kötelező fogási naplót vezetni. A fogási naplóban minden horgász köteles felvezetni az adott vízterületekből kifogott zsákmányt, és a naplót az év végén eljuttatni a horgászegyesületéhez. Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy a következő évre nem adható ki számára az Állami Horgászjegy. A fogási naplóba méret korlátozás és fogási tilalom alá nem eső nemeshalakat a fogás után azonnal be kell írni, a fehérhalat elég a horgászat befejeztével.


Horgászigazolvány

Minden horgász köteles horgászvizsgát tenni, minek megléte feljogosítja az Állami horgászengedély kiváltására. Kivéve a gyermek horgász, nekik nem szűkséges horgászvizsgát tenni. A horgászvizsga életfogytig, az Állami horgászengedély 1 évig érvényes.
A felsoroltak nem vonatkoznak magántulajdonú, magánkezelésű vizekre. Ott a tulajdonos, kezelő, Állami horgászengedély nélkül is horgásztathat.


A horgászzsákmány

A magyar horgász fő zsákmánya a ponty. E növényevő hal, mely Ázsiából érkezett évszázadok óta, mára szinte a magyar horgászok bálványa. Rendkívül sokféle módszert fejlesztettek ki ennek a halnak a megfogására a horgászok. Minek tudható ez a "siker"? A jóizű, finom húsának, mely ráadásul sok magyar halétel alapanyaga? Vagy erős, szívós védekezése a horgon, mely sportélménnyé teszi a megfogását? Vagy a sokféle, de alapjában véve kényelmes fogási módjai? Mindenesetre ez a halfaj alkotja a magyar horgász fogásának zömét és emiatt a legfontosabb horgászhal. Főleg a csendesebb, iszaposabb vizek lakója, és a fenéken túrva kutat a kagylókból és más állatokból álló tápláléka után.
Pontyozás közben sokszor beugró zsákmány a keszeg. A keszeg szó sokféle halat rejt: az ártalmatlan bodorkát, mely általában rajokban járja a tavak fenekét és az átlagsúlya 10 dkg. Hasonló hal a vörösszárnyú keszeg, mely hasonló a bodorkához, ám főleg a víz felső rétegében tartózkodik. Ám a horgász számára a legfontosabb keszegféle a dévérkeszeg, mely akár 2 kilósra is megnőhet, ám a 20 dekás példány az átlagos. Magas hátú, oldalról erősen lapított hal ez, mely főleg a fenéken keresi, a többi keszeghez hasonlóan, a szúnyoglárvákból, puhatestűekből álló étrendjét. Az átlaghorgász meg sem különbözteti a dévértől a laposkeszeget, a bagolykeszeget és a karikakeszeget. E halak rendkívül hasonlóak a dévérhez, ráadásul hibridek is léteznek. A Duna és Tiszai horgászok gyakori zsákmánya a jászkeszeg. E keszegféle gyakran eléri a kilós súlyt és kitűnő sporthal. Szintén folyóvízi hal a szilvaorrú keszeg és a paduc. Gyakran kisebb folyókban, patakokban is fellelhetők, viszont ott megfogásuk nagyon nehéz, mivel ezek nagyon félős halak. E fajok alkotják a magyar horgász legtöbb zsákmányát; talán csak a ponty előzi meg őket.
Az összes keszeg húsa jóízű, viszont a sok szálka miatt óvatosan kell fogyasztani őket.
Elsőnek a keszeg és a ponty hibridjének tűnnek a kárászok. Magyarországon két fajuk fordul elő: a széles, magyar, vagy arany kárász, mely őshonos, és az ezüst kárász, amely telepítéssel került hazánkba Kínából. Mind a kettő mohón habzsolja a pontynak, keszegnek felkínált csalit. Húsuk jóízű, de nagyon szálkás.
Ugyancsak ázsiai teremtmény az amur. Nomen est omen: E halfaj az Amur folyóból származik. Hatalmasra megnő, majdnem 30 kilósra is. Torpedóformájú, izmos teste szinte szántja a vizet, ahogyan szüntelenül friss növényi hajtásokat keres. Sajnos sok nádas szenvedte már ennek a halfajnak a behozatalát, ugyanis a nádhajtást percek alatt lelegeli, nagy kár okozva ezzel. Viszont talán a legsportszerűbb hal: fárasztása a horgon órákat tarthat, látványos kirohanásokkal megdobbantva a horgásszívet. Konyhailag kevésbé használható, lévén szálkás és picit növényízű.
Utolsó ázsiai halunk a busa. Néhányan tréfásan magyar bálnának nevezik. A harcsa után a legnagyobb magyar halfaj. Bálna mivoltát jelzi, hogy planktonevő; fő tevékenysége a vízközt való szűrögetés. Mivel csalival szinte megfoghatatlan, csak a halászok számára jelent komoly ösztönzést. Húsa rossz ízű, de véd a szívinfarktustól.
Nagyon is magyar hal viszont a balin, vagy a villámkeszeg. Ragadozó, fogatlan pontyféle. A kishalat összetereli, és látványosan a víz tetején elkapja. Néha kis is ugrik, szinte mindig nagy loccsanás jelzi a "rablás" helyét. Megfogása nehéz, lévén nagyon rafinált.
A balin gyakori zsákmánya a szélhajtó küsz vagy sneci. Kicsi hal ez; alig éri el a 10 cm-t. Nagy rajokban behulló rovarokra vadászik.
Hasonlóan ragadozó hal a fogassüllő.


Az első magyar horgászirodalom

A horgászattal és halászattal kapcsolatos irodalmunk több száz kötetes. A rengeteg könyvet, cikket és írást nehéz lenne hiánytalanul felsorolni. Grossinger János, Reisinger János és Szirmai András publikáltak ichthyológiai tanulmányokat hazánkban elsőként, még a XVII.-XVIII. században - igaz latin nyelven. Az első valóban, horgász témájú írás: Dr. Pelech E. Jánostól származik, címe : A pisztráng. Ez a kis írás 1879-ben látott napvilágot, a Magyarországi Kárpátegylet évkönyvének a 1879/VI. évfolyamban. A mű, napjainkra már sajnos közkönyvtárakban fellelhetetlen. Az írás nyelvezete és stílusa mosolyt csal arcunkra, de így is érdekes olvasmány, mivel a természet iránti rajó szeretről tesz tanúbizonyságot. Neves természettudósunk és polihisztorunk, Herman Ottó is említést tesz a Magyar Halászat Könyvében (1887) erről a különleges munkáról.

(Forrás:Wikipédia)

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat